Ha nem teszek semmit sem

 

Vasárnap az Úr napja: nyugalom, áldás, megszentelődés.

Kevés embert látok, akik csak csendben várakozva, imádáságos lélekkel, vagy szimbolikusan értve, a segélykérés nemzetközi jelzését alkamazza: kitárja karjait az ég felé. 

A világ harsogja: cselekedj, tedd meg! Mozdulj, ragadd meg! Változtass, igyekezz! Rajtad áll!

A vasárnap azt üzeni: Isten cselekszik! Ma tárd ki karod, ma tárd ki a szíved. Nézz az ég felé, nyújtsd ki kezedet! A mai istentiszteleten Máté evangéliumának 12. fejezetéből a sorvadt kezű ember meggyógyítása hangzott el. A mi kezünk azért sorvadt, mert erre a mozdulatra nem képes. Mert inkább a lélek a sorvadt...

A vasárnap azt üzeni: ma ne végezz semmi munkát - így olvassuk a harmadik parancsolat folytatásában. Csak egy napig maradj nyugton! Csak ezen a mai napon ne akarj ennyire, ne erőlködj ennyire! Csak most figyelj, csak most légy befogadó, elfogadó, nyitott. Ha minden napod a munkáról, a cselekvésről szól is, ma pihenj meg, lélekben is. Ne akarj irányítani mindent! Ma valaki szólna hozzád, ha figyelnél, átélnés a gyógyulást, ahogy az az ember is, ott 2000 éve a zsinagógában. Ó igen! Nem máshol volt, hanem az Isten házában... Ott találkozott Jézussal! Ha ma várnád Őt, akkor kapnál is erőt a tetteidhez, onnan felülről. Át lehetne élni a változást, amiért nem kell megfeszülnöd- hiszen azt már más megtette... - Ma áldást kaphatsz. Ma felülemelkedhesz a mindennapok világából. Leteheted a terheket, megkönnyebbülhetsz, ma elmondhatod mi bánt, bevallhatod az Úrnak a bűnöket, a mulasztásokat. Vaárnap van. Ma menjen minden másként, mert van aki meghallgat, van, aki rád figyel...  

Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.


Most megnyugoszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,
 

új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem...
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

( Túrmezei Erzsébet)