Évekkel ezelőtt láttam egy színesre festett venezuelai keresztet. Az ottaniak egész élete rá volt festve a keresztre, s csupa harsány színt használtak. Talán nekünk szoklatlan, mert számunkra valami érinthetetlennek tűnő jelkép ez- bár láthatjuk merész medálként színészek nyakában, vagy hányaveti módon fülbevalóként is. De a színes kereszt teljesen más. Szerintem így is nagy létjogosultsága van ennek a keresztény szimbólumot. Hiszen az életünk Krisztusban van elrejtve az ige szerint. Jézus pedig azért halt meg, hogy itt és majdan örökké teljes, tökéletes élhessünk. Mi a nyári hittantáborban kezünket és láblenyomatunkat rendezgettük össze kereszt formába- hosszú heteken át volt ez a nyári programjaink háttere. Az életünk- személyiségünk ott, Jézusunk szeretetében nyeri el az értelmet, Ő kitárt karjával átöleli sorsunkat. Lehet a kereszt durva fából, vagy gyémánttal kirakva, de akár színes rajzokkal díszítve- imává és közösségrajzzá válik, és azt szimbolizálja, hogyan látjuk mi Őt, és mennyire, s miben vesszük észre jelenlétét.