Az előző nyáron a nyitott templom éjszakáján egy imaösvényre hívtuk azokat, akik szerettek volna a megszokottól eltérő módon együtt lenni velünk a közösségünkben. Felemelő volt  látni, mit jelent megpendíteni a léleknek a csendre és bensőségességre érzékeny húrjait. 

Három imádságot választottam a mai napra. Ha valaki ezeket néhány nyugodt percében végigolvasta, útmutatást kapott és bepillantást nyert az imádságos élet kifejezésmódjának sokféleségébe. Hiszem, hogy bármi elhangozhat egy imában, a lényeg az elmélyülésen van. Azon a teljes ráhangolódáson, aminek az imádkozó embert jellemeznie kell. 

Nem kívánok felelőtlenül belekapkodni dogmatikai vagy gyakorlati teológiai témákba.S ha bármit mondhatnék is, csak ismételném Hallesby vagy Ordass püspököt. Ugyanakkor a legújabb időszak szerzői is pl. Yancey - is újra ugyanazt mondják el, más háttérben, más nyelvezettel, de mégis ugyanazt. Az imádkozó egy úton indul el- a bizalom útján Isten felé, megtanul várni, figyelni, hinni. Eközben bármi is történik, megajándékozottá válik, elemelkedik abból a perspektívából, ami meghatározza a valóját, és ha zaklatottam is, de belesimul Isten szeretetébe. 

Nincs olyan nap, amikor maradéktalanul elégedett lehetnék az aznap elvégzett teendőkkel. Mindig van valaki, aki még a nap végén eszembe jut. Fel kellett volna hívni, el kellett volna jutni hozzá... Mindig van sok olyan ügy, amit nem lehet egy nap alatt teljességre juttatni, sőt bizonyos bennünket érintő események kimenetele nem is függ attól, amit mi aznap tettünk, mondtunk.Hogyan lehet mégis békességgel befejezni egy napot? Úgy, hogy a szívünket kitárjuk és ráhagyatkozunk Urunkra, aki " nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud." 1 Jn 3,20 Azzal a hittel, hogy látta igyekezetünket, és látja a belé vetett reménységet is. Úgy zárhatom le a napomat, hogy miközben igyekszem hálát adni, bocsánatért is könyörgök mindenért, amit elrontottam, elmulasztottam. S hittel adom át pihenésemet, könyörögve azért is, amit én nem tudtam elérni, megtenni, azokért is, akik bár rám vártak, de Őáltala többet és jobbat kaptak, kaphatnak. 

Ma azzal a jézusi ígérettel indultunk: "Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik." Mt 7,8 A jól ismert ige második felét kaptuk. Nem csak bátorítást az imádkozásra, hanem biztosítékot a meghallgattatásra. Ennél erőteljesebb motiváció nem kell! Az, akinek bármire van hatalma, mellém áll és szavát adja arra, hogy komolyan vesz engem, a kéréseimet. Bárcsak tudnék mindig ebbe kapaszkodni!

Ma ha álomra hajtom a fejemet, ezt is megkérdezhetem magamtól: mertem- e merészen kérni? Láthattam -e ma valamit az ígéretből?