Újra itt- újra jó hírrel

Áldás, szeretet mindenkinek! Az előző héten volt egy kis technikai problémánk, ezért nem tudtam írni. De most már újra olvashatjátok a soraimat. Ezentúl próbálok  rendszeresen jelentkezni.

Tegnap volt Levente születésnapja, 7 éves! Amikor 6 éve Mezőberénybe költöztünk még csak 2 foga volt, most már van két maradandó foga is... Az egyik vacsora közben az iskolai dolgok kerültek szóba. Levente felsorolta a jó barátait. Különös volt, mert az egyik említett kisfiúval az év elején még nem voltak egymásnak szimpatikusok. Én rögtön visszakérdeztem, hogy lehet az, hogy az a kisfiú is barátkozik vele. Ő erre mosolyogva mondta: tudod ki tette, aki mindent megtehet... Jézus. Olyan jó látni, hogy pont olyan kisgyerek, mint a  többi: vidám, ismeretekre vágyó, igazi fiús játékokat szerető, de a szívében, lelkében van hely Jézusnak, és nagy természetességgel említi Őt. Nagyon hálás vagyok ezért!

Az év igéjében Jézus azt mondja, van helyünk az Atyánál. De nekünk van- e helyünk Jézus számára? Van- e a napirendünkben, van- e a döntéseinkben, van-e a szívünkben? Ha igen, olyan csodás változások és fordulatok részesei lehettek, mint legutoljára Levente is.

Nézzétek meg lejjebb a " nap képét"!