Luci Ferkó a Paradicsomban

Ezt ma kaptam egy lelkésztársamtól. Van benne egy-két meredek megfogalmazás, de azért érdemes elgondolkodni rajta. Szóljatok hozzá!

 Luci Ferkó a Paradicsomban 
(tanmese)
 
Luci Ferkó e földi pályafutása alatt közismerten a vádoló szerepét
töltött be.
 
Az ítéletnap közeledtével azonban gondolt egy nagyot s ravasz
praktikával és ügyes mágiával beszökött a Paradicsomba. Inkább ő lesz a védőügyvédje ezentúl minden elbukott földi embernek.
 
Egyszer csak ott állt a szék előtt. Köhögött egyet, hangját élesre
köszörülte és így szólt az Atyához:
 
-         Ugyan már, Főnök!  Hogy Ádám és Éva vétkeztek? Egész életükben
Téged dicsőítettek, Neked énekeltek, csak egy fülledt nyári reggelen
szegények megkívánták  az almát, amit Te tiltottál nekik! Oly nagy dolog
ez? Emberek voltak ők is!
 
Az Atya hátradőlt bíborvörös karosszékében s ennyit mondott:
 
-         Megfontolom!
 
Luci Ferkó folytatta:
 
-         Péter volt a leglelkesebb követője Fiadnak. Még meghalni és
kész lett volna érte! Csak ama reménytelen helyzetben szegény engedett a
nyomásnak és megtagadta őt. Oly nagy dolog ez? Emberből volt ő is!
 
Az Atya hátradőlt bíborvörös karosszékében s ennyit mondott:
 
-         Megfontolom!
 
Luci Ferkó folytatta:
 
-         Júdásnak hatalmas tervei voltak Fiaddal! Népe szabadítását
várta tőle! És oly szorgalmasan őrizte a tanítványok pénzét! A
szegényekről sohase feledkezett meg!  Hát nem érthető, hogy csalódott
szegény és elárulta őt?  Oly nagy dolog ez? Emberből volt ő is!
 
Az Atya ekkor felállt bíborvörös karosszékéből, szemeivel szikrákat
szórt és hangosan így kiáltott:
 
-         Hát persze! Már értem! Ítéletnapomat semmissé teszem! Hol van
az én Bárgyú Fiam? Elő azzal a Birkával, mert átvert engem és rászedett:
testet öltött, emberré lett, szeretett és kínhalált szenvedett! Vessétek
azonnal a gyehennára! El vele!

( Fabiny Tibor)