Tied az ország, a hatalom...

A mai napon országunkban a 90 éves Trianioni békediktámomra emlékezünk- nálunk a fél ötkor ( pontosan 16.32-kor) megszólaló harangokkal, az Országgyűlésben emléküléssel, sok településen megemlékezésekkel.

A hét folyamán Kisari Miklósné Chovanyecz Magdolna két napot szánt oda, hogy olyanokkal beszélgessen, találkozzon, akiket 1951-ben telepítettek Mezőberénybe. Szeptemberre tervezik a hivatalos megemlékezést. Ő Sachtiban született, amikor a szülei malenykij robotot - jóvátételi  munkát teljesítettek úgymond háborús bűnösként... Május elején mindig megemlékezünk arról, hogy több száz embert űztek ki Németországba 1946-ban, szétszakítva családokat...

Miért fontos ezeket az eseményeket elevenen őrizni az emlékezetünkben? Mert népünk múltja, és csak akkor tekinthetünk helyesen előre, ha vissza is tudunk nézni, tanulva a múlt hibáiból és továbbvíve az ősök példáját. Tény, ha valaki a magyar történelem komolyabb állomásaira kíváncsi, a mostani határainkon túl kell azt keresnie. - Ezen túl pedig sok családot érintettek azok a döntések, melyek igazságtalanul jöttek létre, s a hatalom, a politikai ideák mentén tájékozódtak. Több millió ember, családok és települések sorsa pecsételődött meg Trianon vagy a második világháború idején/ után született döntések következtében. Nehéz lenne leírni mindazt, amit ők elszenvedtek. De ezeket a fájó sebeket most is hordozzuk. - Keresztény emberként azt a felszólítást kapjuk, hogy " örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal"(Róma 12,15) Nem lehetünk közönyösek olyan történések irányában, amik sokak számára tragikusak, fájdalmasok voltak. Nem mondhatjuk, hogy ez nem érint minket. Egy közösség vagyunk, összetartozunk, s ha valami az egyiknek szenvedést jelent, az a  többire is hatással van.

Az ország szó az úr-ságból jött létre. Ki az úr az országban? Kié a föld, az alattvaló, a termény, a szó? Mennyi háborút, hatalmi harcot és önkényes határozatot látott már országunk, a föld talpunk alatt, nemzetünk... Kié az ország és hatalom? Sokszor nem azoké, akik megbecsülik és Istentől kapott felelősséggel gondozzák. Kié az ország és hatalom? Egy válságos időszakban vagy pont most az árvíz sújtotta területekre gondolva erőt ad az a tény, hogy Istené. A mennyei Atyáé. Úgy is kellene vele bánni. Mint egy értékes, csak gondozásba kapott területtel...

Tied az ország, a hatalom, a dicsőség. Ezzel a dicsőítéssel zárul a Miatyánk. S emlékezetet minket, hogy Istennek hatalma van az egész világ fölött. Világunk az Ő tuljadona, és minden jóért neki jár dicséret. Könyörgéseinkben is ez adhat bizalmat és kitartást: Uram, tied az életem, a családom, nemzetem, a Kárpát medence is. Te vagy a világ Ura. Irgalmazz nekünk! Ne hagyj el! Legyen meg a te akaratod!