Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Ézs 40,3

Igék, imák, képek

Igék, imák, képek

udvariasság

2010. november 23. - Skata

Mindenkinek van vesszőparipája. Tudjátok, egy téma, amivel visszatérő módon fogalalkozik. Amitől egyszerűen nem tud szabadulni. Számomra nagyon fontos az udvariasság. Sok oka van ennek. Először is, így neveltek. Megtanítottak köszönni, a köszönési formákat használni, a szüleim rávezettek arra, hogyan illik az asztalnál viselkedni, mikor beszélhet a gyerek a felnőttekhez...

A későbbiekben fiatal lelkészként tapasztaltam kis tanítvényaim igencsak ifjú apukáinak udvariasságát. A " Kezét csókolom!" köszönés nagyon imponáló volt.- A mai napig is férfiasan udvarias megnyilvánulásnak tartom, ha valaki így köszön. s ha egy férfi a kéznyújtásra így reagál, az valóban különleges. - Közbe kell szúrnom, hogy nem polgári családban nőttem fel, hanem egyszerű paraszti ősökkel rendelkezem. De a tisztelet, a megbecsülés alapvetően meghatározza mind a mai napig az emberekkel való érintkezésüket. Tehát, az udvariasság...

Ma megint autóztam egy jót. Estefelé nehéz megállapítani milyen messze van a szembe jövő autó- én különösen is vigyázok arra, nehogy valami baj legyen a sötétben. Az előttem közlekedő kamionos pedig indexelt. Jobbra. Udvariasan jelezte, meg lehet előznöm. A manővert követően bekapcsoltam a vészvillogót- így köszöntem meg a figyelmességét. A fénykürtjével röviden válaszolta: " szívesen". Idegen emberek az utakon segítik egymást. Udvariasan jelez és egyértelműen megköszön. Tanulságos helyzet volt. Igaz, már sokadjára történt. Én magam is évekkel ezelőtt láttam  egy ilyen szituációt, amikor a a férjem vezetett egy hosszú út során. Idegen emberek előzékenyen segítik egymást- idegen a maguk eszközeivel mégis kedves figyelmességgel vannak egymás iránt. Bárcsak több lenne ebből, ha nem laposdna el a kérem- köszönöm, ha észrevennénk a szavak és gesztusok fontosságát. Egyébként pedig: a Lélek gyümölcse: szívesség...

A bejegyzés trackback címe:

https://skata.blog.hu/api/trackback/id/tr752469074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

feró 2010.11.24. 23:22:09

Szia!

Érdekes dolog számomra sok dolog,érzés a
"régebbi,előző"életszakaszomhoz képest
180-van fokos fordulatot vett.
Kicsit mindig hiányoltam a bölcs szülői
tanításokat.Régebben kicsit hibáztattam
szüleimet,sok mindenért,Ma ezt már NEM
teszem.Tudom egyszerű,JÓ emberek,ŐK ezt
tanulták,ezt látták.Ami viszont nagyon
érdekes számomra körülbelül ha vissza megyek az életembe 2 évet,én mindenkit
bíráltam,kritizáltam,és szinte senkire
nem figyeltem.MOST számomra az egyik LEGFONTOSABB a FIGYELEM és a TISZTELET
és ez mindenkire értem.Talán az volt
a fő oka ,hogy sokat figyeltem "befelé"
és keveset "kifelé",hát ezt rendbe kell
tennem és egyensúlyba kell hoznom,úgy érzem.
Most éppen azon megyek át,hogy azt látom Milyen Önző a Világ.
Még jó ,hogy vannak helyek és emberek
AKIK nem.
Ha a JÓT keresem HISZEM azt is fogom találni.

Isten áldjon, Minden Jót
FERI

Skata 2010.11.25. 22:55:20

Ezek a szép, szívből jövő vallomások arra várnak, hogy kinyomtassam őket! Nagyon jó, amit a befelé figyelésről írsz. Fontos csendben lenni, fontos lenyugodni, de a csendben nem csak magunkra és a saját gondolatainkra kell találni. A csendben figyelni kell az Úrra, aki megszólít. Csak befelé figyelni nem elég, hiszen nem találok ott semmi mást csak magamat. Ezért a " szedd össze magadat!" felszólítás is olyan értelmetlen. Van, amikor annyira padlón vagy, hogy más kell felsegítsen, mert neked nincs erőd. - A meglátásaid jók. Nehéz úgy távolságot tartani, hogy közben tudjuk: ebbe a félresiklott világba a keresztények fényt hozhatnak- ez a küldetésünk.

Skata 2010.11.25. 23:08:23

Köszönöm szépen az üdvözletet. HOLNAP LESZ bibliaiskola. Várlak! K
süti beállítások módosítása