Holnap az istentiszteletünkön a szív lesz a téma. A hét igéje, az igehirdetési ige is erre vezet minket-. de errről majd most hadd ne írjak, holnap ilyenkor el lehet itt olvasni az elhangzottakat... Természetesen nem pletykás, szaftos történetek jönnek szívügyekről, ahogy a tv-ben vagy bizonyos hetilapokban folyik, sőt ömlik a bulvár, vagy az ízléstelenség e témában. Pedig milyen szép, és bizonyos értelemben szent területe ez az életünknek. Olyan terep a szív, ahová tényleg csak a szeretet kulcsával szabadna benyitni. Mennyien nem érzik, nem értik ezt sajnos. Sokan rögtön odaadják nem csak a testüket, az ártatlanságukat, de teljes valójukat, a szívüket is valakinek, aki kéri, aki igényt tart rá, és ki tudja, képes-e becsülni, szentnek tartani. Szívügyek, kardiológia. Két szempont, amik kapcsán nagyon figyelünk a szívre és sokszor hatalmas betegségeket fedezünk fel. Pedig a szív, mint az ember lényének, valójának központja más miatt is a figyelem középpontjába kellene kerüljön. Mert nem mindegy, mi lakik benne...
Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
Ezt az igét olvashatjuk angolul a kis grafika mellett...
Mennyi bölcsességet tartalmaz az KÖNYVEK KÖNYVE, amit éppen elrejt ez kicsiny szívbábu. Mennyi igazságot és valós útmutatást, vigaszt és bátorítást...
Bárcsak a szívügyek tekintetében ez lenne előttünk! Mert az Úr Jézus szerint " Ami azonban kijön a szájból, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert." Az vagy amit megeszel? Sokan vallják ezt a tételt. Szerintem pedig az vagy, amit a szívedbe teszel...