Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd

csak, nem győzhetlek  meg, mert a csoda

legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos - nem

lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni,

sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és

kiszámítani. A csoda megnyilatkozási formáit sem könnyű mindig

érzékelni: nem jár mindig két lábon, nem lehet fényképezni,

nincsenek telekkönyvi, sem anyakönyvi adatai. A csoda, egészen

egyszerűen, megnyilatkozik - s néha csak sokkal később értjük meg,

mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e

beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos. A csoda lényegét

nem tudom megmutatni, sem bizonyítani. De gondolj talán arra,

milyen felfoghatatlan és csodálatos igazi valójában mindaz, amit

mindennapinak és természetesnek érzel: már a létezés ténye milyen

csodaszerű! Az, hogy megszülettél, élsz, s egy napon meghalsz!

Mindezt "természetes"-nek érzed? Akkor vaksi vagy és botfülű. Már

a valóság is csoda, felfoghatatlan, s minden természetes kellékével

és anyagával természetfölötti is! Miért is lenne e valószínűtlenül

bonyolult valóságnál értelmetlenebb a csoda? A világlélek a csoda,

mely mindenben megnyilatkozik. Ezért vagyok hívő: mert a világ

lelke bennem is, hétköznapjaimban, szomorú és esendő sorsomban

is megnyilatkozik.

( Márai Sándor: Füveskönyv)