Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Ézs 40,3

Igék, imák, képek

Igék, imák, képek

Azt mondják...

2021. szeptember 04. - Skata

megyenaponlsk21_0902.jpgÉs ő „adott” némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, Krisztus testének építésére. Efezus 4, 11-12

Igehirdetés a Megyegyűlésen Orosházán, 2021.09.02. csütörtök 17 órakor 

Tisztelt Ünnepi Közgyűlés!

Szabadjon egy helyzetet tisztázó gondolattal kezdeni. Lehet, hogy többek ki nem mondott kérdéseit fogom megválaszolni rövid bevezetőmben. Miért kell egy lelkésznek egy adott világi esemény során vagy egy profán helyzet kapcsán megnyilvánulnia? A helyszín kötelezné a megszólalásra? A lelkész, ahogyan a hivatás neve is rámutat, a lélek dolgaival foglalkozik, ezek között a lelkiismerettel is. Nem csak az egyének számára, hanem a közösségek tekintetében is ő maga lehet az élő lelkiismeret. Szavak nélkül is. Hálátlan szerep ez, amelyet félreállítással, elhallgattatással is jutalmaztak sötét történelmi korszakokban. A feladat és küldetés mindig ugyanaz, ma is. Azt az Istent képviselni, aki a Szentírásból ismerhető meg és akinek a törvénye nem csak kőtáblára, hanem szívbe írt törvény is kell legyen. Minden időben.

Ezen az ünnepi órán az Ő teremtményeiként, rá figyelve, önmagunkat a helyünkön látva, alázatos és nyitott szívvel állunk meg. Fontos lelki cselekményt végzünk: saját istenképünket a Biblia Istenének megismerésével tisztogatjuk, hogy ne veszítsük el a helyes tájékozódást, az irányt és Őt magát semmiképpen sem.

A most felolvasott igéből ismét az köszön ránk, hogy Isten adományozó, ajándékozó Isten.

Ő ad, sőt adott. Megelőlegezett szeretetét nem érdemeink szerint osztogatja. Ő adott életet, Ő ad eledelt minden élőlénynek. Felhozza napját gonoszokra és jókra, esőt ad igazaknak és hamisaknak… Ő ad megváltást a világnak Krisztusban, önmagát adja szégyenletes kereszthalálra és Ő adja Lelkét mindenkinek, aki kéri… S ahogyan Pál apostol is fogalmazott: Ő adja a személyre szabott feladatot, elhív, hivatásba állít a ránk bízott talentumok ismeretében.  S bizony ezt is érdemes látni: Ő adja a terepet is a feladat gyakorlására- hiszen „ nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett.”  Még az akkor is így van, ha az számunkra érthetetlen… (( Jézus is ezt mondja Pilátusnak: semmi hatalmad nem lenne felettem, ha nem adatott volna neked. Jn 19, 11)) 

Az Isten tehát ad, pazarlóan osztogat. Mert ez az Ő lényegéből fakad. S ha már itt vagyunk a tanév elején, idézzük is az egy időben ugyancsak elfeledett, átírt sorát Móra Ferenc Zengő abc-jének: Jó az Isten, jót akar.  

Mi kell legyen erre az ember válasza?

Az ajándéknak örülni, azt megsokszorozva jót munkálni. Az ember küldetése e világban a szolgává lett és magát megüresítő Isten szogálatába állni. Nem tarthatod meg magadnak a javaidat! (Jézus számon kéri a földbe rejtett talentumot, amit nem kamatoztatott az a szolga, aki kapta.)

A mi dolgunk tehát, odaadni a szívünket, időnket, tetteinket és szavainkat az Úrnak. Az Ő eszközeiként létezni ebben a világban. Tudva, hogy rajtunk át viszi végbe akaratát Isten.

Ahogyan egy XIV. századi imában is megfogalmazták keresztény elődeink:

Krisztusnak nincs más keze, csak a mienk,

hogy művét végrehajtsa.

Krisztusnak nincs más lába, csak a mienk,

hogy az embereket Isten útján vezesse.

Krisztusnak nincs más ajka, csak a mienk,

hogy az embereknek Istenről beszéljen.

Nincs más segítsége, csak a mienk,

mely az embereket Istenhez segíti.

 Hogyan tegyünk az isteni ajándékok és felhatalmazás birtokában? Éjünk hálaadással vele! Köszönve, hogy Ő ránk bízott valamit, s nekünk lehetőséget adott arra, hogy a világot jobbítsuk általa, hogy miközben hasznosak lehettünk, betölthettük hivatásunkat.

Alázattal és hűségesen. Úgy gondolom, a mai nap díjazottjai sosem dicséretért vagy az egyszer majd elnyerhető elismerésért álltak helyt. Azért tették mert így érezték helyesnek.

Reményik Sándor: Azt mondják c. verse szépen tükrözi  ezeket  gondolatokat és összegezheti a megértett ige üzenetét.

  Azt mondják...

 Azt mondják, hogy fényt hintek szerte-szét

- Én olyan sötétnek tudom magam. -

 

 Azt mondják, köszöntésem: békesség.

- S be nyugtalan vagyok, be nyugtalan! -

 

 Azt mondják, dalom ír és enyhülés,

És több, mint szépség: jócselekedet.

 

 - Bennem dúl a magamra-ismerés,

S meaculpázva verem mellemet. -

 

 Azt mondják, aki találkozik vélem,

Hogy tőlem ő kapott ajándékot.

 

 - S én tehetetlen, sajgó kínnal érzem,

Hogy mindenkinek adósa vagyok. -

 

 Ó, Barátaim, ha egy fénysugár

Lelketekig hullt, át a lelkemen:

 

 Nem enyém az a fény, csak bennem jár.

Istennek köszönjétek, - ne nekem!

A bejegyzés trackback címe:

https://skata.blog.hu/api/trackback/id/tr5816679866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása