Mindenki tudja: korán kezdődik és későn- avagy korán végződik... Egy hosszú nap során többször úgy érzed, nem megy tovább- szédülsz, furcsa érzés lakik a gyomrod táján, s úgy gondolod, mindaz csak álom, ami ami veled történik.
Korán keltem, mert ma elég sok dolgom volt. Nem sokat pihentem előtte sem, mert a gondolalataim az elintézendő, megoldandó feladatokon forogtak. Egy szép, de ködös reggelen autóztam Budapestre, ifjúsági bizottság ülésre. A cél előtt 2 km-rel, keresztbefordult egy autó, hatalmas volt a zsúfoltság. Pedig pontos lettem volna. S ha lenne parkolóhely az Üllői úti székházunk előtt, az még jobban megkönnyítené a vidéki szőke nők életét... Még jó, hogy sikerült egy védett helyen, pont az udvarban letenni az autót- s ehhez segítséget is kaptam. 4 óra ülésezés, majd 3 órányi beszélgetés, tárgyalás, egyeztetés ugyanott- különféle osztályok munkatársaival. Közben sikerült koordinálni egy pályázati beadást is a fővárosból.
Vegyes érzésekkel indultam vissza: nem mindig tartunk ott ahol szeretnénk, és az ügyek, melyben több ember érintett, nem úgy mennek mint a karikacsapás. Ugyanakkor kirajzolódik a közös akarat és tettrekészség is- s persze közös a remény, hogy áldás lesz fáradozásainkon. Hálás vagyok azokért, akik segító szeretettel és szakértelemmel állnak mellettem.
A volán mellett nem jó gondolkodni, sem átszellemülten zenét hallgatni, de telefonálni sem. Visszafelé elvétettem egy lehajtót, amit csak Kiskunfélegyházán vettem észre- ott volt a holtpont- 2,5 óra volt még hátra, s 50 kilométer pluszban, az eredeti távolsághoz. Mindehhez társult egy masszív fejfájás is, ami a kilométerekkel egyenes arányban egyre csökkent.
Hála Istennek épségben hazaértem, elalvás előtt találtam a gyermekeimet, akik ölelés és jó éjt puszi után horpasztottak is. Egy- két hivatalos e-mail és egy- egy személyes írás után még itt is beszámolok a napomról. De ez már az álom és ébrenlét határa...
Ne gondoljátok, hogy minden rendben, a statisztika még várat magára. És rengeteg a nyitott kérdés- remélem lesz holnap, nekem is. Imádkozom értetek, imádkozzatok értem!