Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Ézs 40,3

Igék, imák, képek

Igék, imák, képek

Induljunk, érkezünk

2016. február 17. - Skata

machanders.jpgTedd most másként...

Szeretem az asszociációs játékot. Ezzel az egyszerű metódussal gyorsan kiderül, mi mindent tudunk egy- egy témáról, fogalomról. A diákok és a beszélgetőkör tagjai is szeretik, mert nem kell a hosszas kifejtés, elég ha villanásszerűen nyilatkozunk meg.  

Mi más lehetne most a szavunk, mint a " böjt"?  Jöjjenek is a hozzá tartozó szavak: fogadalom, életmódváltás, lemondás, mértékletesség, csend, ima, méregtelenítés, elmélkedés, bűnbánat, felkészülés. A főnevek után egy- egy melléknév is álljon itt: hasznos, szükséges,elmélyítő, visszafogott, szeles.

A szógyűjtemény azt mutatja, hogy tudatosabb időszaknak ítéljük meg a böjtöt, mint az év többi szakát. Erőteljesebb a magunkra figyelés, hangsúlyosabb a magunkba tekintés, és ott van benne a vágy, az Istenre fókuszálás lelki igénye is.

A népi megfigyelés szerint fújnak a böjti szelek. Mintha a természet is azt üzenné: most egy felfrissülést hozó időszak következik. S ahogyan a szárító szelek segítségével a föld felszíne alkalmassá válik a vetésre, úgy a Szentléleknek, a szent szélnek is ki kell söpörnie a megszokott, pangó, felesleges dolgokat  a lelkünkből, amik akadályozzák az új létrejöttét, hogy alkalmas talajjá váljunk az ige magvának befogadására. 

A böjt számomra utazás is, ahogyan Reményik Sándornál olvashatjuk a "Magunkba le" című költeményében:

... Vedd a lámpát, magunkba térünk.

Nincs külvilágban menedékünk.

 

Érzed? réteg réteg után szakad,

Omlik be tétova léptünk alatt.

 

Ez még mind rögös, érzéki világ,

De mi megyünk, mind mélyebbre tovább.

 

 Ahol már csak a Lélek lelkesít -

Megyünk, meg nem állunk az Istenig.

 

Minden egyes böjttel közelebb kerülünk Istenünkhöz és egyre tudatosabb lesz a hitünk. Egyre jobban fogjuk tudni, kik vagyunk, mire vagyunk képesek, hol vannak a határaink. Évről évre tisztábban látjuk, kicsoda Jézus Krisztus a magunk számára és mit is jelent az Ő áldozata.

Hadd adjak most ehhez a kezdődő böjti úthoz két segédletet is. 

20160217_073839-1_2.jpg

A lelkészi hivatalban található ez a keresztszemes hímzéssel készített falikép. Gyülekezetünk 1947-es naptárának hátoldalán találkozhatunk vele nyomtatásban. Nem tudjuk, a kézimunkázáshoz értő kedves asszonytestvérek közül ki készítette. Annyi azonban bizonyos, hogy lelkészünk, Kun Kaiser József németországi utazása során, a lübecki Krisztus kép felirataként találkozott vele. Igaznak, találónak érezte. Jézus a nyitott Bibliát fogja a kezében a Jn 14,6- nál kilapozva: Én vagyok az út, igazság, élet, senki sem mehet az Atyához, hanem csak énáltalam.

Egy lelkésztársa fordította német eredetiből, s talán a felügyelő felesége hímezte. Olyan mondatok ezek, amiket méltán mondhatna Jézusunk, Mesterünk ma is számunkra. Szíven is ütötte azokat, akik rápillantottak ezekre a panaszos sorokra. Ahogyan bennünket is szíven üt.

Így történt ez a zalaegerszegiekkel is, ahol az evangélikus Nőegylet tagjai készítettek belőle falitáblát és a templomban helyezték azt el, ahogyan olvashatjuk a Keresztyén Igazság 1995-ös nyári számában. Mi is megrettenünk az igazságtartalma miatt, hiszen hitünk gyengesége, megkísértett voltunk tükröződik rajta. Igen, ennyire törékeny a Jézus Krisztusba vetett bizalmunk. Az, Aki a szívünk mélyére lát mintha ezt mondaná: ez vagy, ennyire vagy képes, esendő, könnyen elbukó tanítvány, akinek a szája közel, de szíve és tetti messze vannak az Úrtól. Igen ezek mi vagyunk. Nem a szabadság vándorai, hanem szabadságunk alatt gyakorta összeroppanók. 

klage_jesu.jpg

A másik segédlet a böjti úton Isten igéje, mely a Zsidókhoz írt levélből szól hozzánk. A 4, fejezet 14-16 versig terjedő szakaszának felirata: "Járuljunk bizalommal a kegyelem királyi székéhez."

4,14 Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.

4,15 Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt.

4,16 Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

A panaszos sorokban Jézus úgy mutatkozik be mint Mester, út, világosság, élet, bölcs, hatalmas, irgalmas és igazság. Az igeszakasz pedig mint főpapot állítja elénk. Amikor ezt a szót hallották a zsidó emberek, akkor tudták, most arról a személyről van szó, aki közbenjár népéért és áldozatot mutat be az övéiért. Főpap az lehetett, aki testileg tökéletes volt, származása megfelelő és alkalmassága, azaz bölcsessége is igazolt. Szolgálata minden más emberi hivatásnál előrébb való, a legmagasabb méltóságnak számított. Felette állt a népnek, de értük volt köteles síkra szállni. Az Úrral állt beszélő viszonyban, a legrangosabb volt, így az emberek tiszteletét méltán érdemelte. Ugyanakkor a Szentírás lapjain olvashatjuk, Sámuel próféta elhívási történetében is, hogy Isten a maga döntése alapján kész volt elvetni a főpap egyenes ági leszármazottjait, aki várományosai lehettek a főpapi tisztségnek, mivel azok alkalmatlanak mutatkoztak a szent szolgálatra. Egy főpap is csak ember, aki belefáradhatott a küldetésébe és meginoghatott elköteleződésében.  

Ezért, amikor tökéletes főpapként áll előttünk Jézus Krisztus, akkor ennek a szolgálatnak a legideálisabb megjelenését látjuk. Olyan közbenjáró, akit nem fáraszt a rábízottak bűne. Ismeri azt a megkísértett állapotot, amikor a sátán a fülünkbe duruzsol és eltéríteni akar Istenünktől. Megindul gyengeségeinken, megszán bennünket, átérzi, mit jelent eljutnunk a terhelhetőségünk, hitünk határára.

S amíg az emberek ilyenkor inkább bírálnak, megbotránkoznak és felháborodva elfordulnak tőlünk, vagy kiközösítenek, addig Ő megindul a gyengeségen. Ez is egy út, egyfajta mozgás! Isten Fia nagy utat tesz meg értünk. Pontosan úgy, ahogyan  régiek bűnvalló imájának utolsó sorában olvassuk, Ézsaiás könyvében:

63,15 Tekints le az égből, nézz le szent és dicső hajlékodból: Hol van féltő szereteted és hatalmad? Szíved megindulása és irgalmad miért marad távol tőlem?        

63,16     Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk.

63,17     Miért engeded, Uram, hogy letévedjünk utaidról? Miért engeded, hogy a szívünk kemény legyen, s ne féljen téged? Fordulj szolgáidhoz, örökséged törzseihez!

63,19     Olyanok lettünk, mintha sohasem uralkodtál volna rajtunk, mintha nem a te nevedről neveztek volna el. Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek!

Szétszakítja az eget. Áthatol az egeken, miértünk. Látja, mire megyünk nélküle. Tudja, nem egyszerű megállni ezernyi feladat, kihívás és elvárás kereszttüzében. Látja, hogy hitünk nem változatlan valóság, megtépázzák szeretteink szenvedései, fojtogajták egzisztenciális krízisek. Elsodródunk e világ erős vonzásában. De megcselekszi értünk féltő szeretetből, hogy elérhetővé, közelivé váljék számunkra. Bizalmat ébreszt bennünk, hogy bátran merjük megszólítani, mert Ő nem taszít el, nem csapja arcunkba, mennyire csalódott. Megérti, átérzi megkísértettségünk minden apró részletét majd pedig hív magához, mert látja, szükségünk van rá, és csakis Ő tud rajtunk segíteni.

Mitévő legyek hát? Ne magyarázzam megkísértett, gyenge hitemet, hanem tartsak ki hitvallásunk mellett, miszerint: "kegyelemből van üdvösségünk a hit által" Ef 2,8. Járuljak bizalommal a kegyelem trónusához, hogy kegyelmet és irgalmat találjak a  szükség idején. Eben a böjti időben halljam Jézus panaszát, de lássam meg az Ő tökéletes főpapi szolgálatát, értem vállalt útját, passióját és keresztjét. Vegyem észre meghatottan és szíven ütve kegyelmes, hozzám hajló szeretetét is. És ha a sátán ettől eltéríteni akarna, vádolni, méltatlannak nevezni erre a nagy jóra, akkor is ragaszkodjam hitvallásunkhoz, a kegyelem igéihez. Ámen

A bejegyzés trackback címe:

https://skata.blog.hu/api/trackback/id/tr48397532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

feró 2016.02.17. 22:13:06

Sokszor megálltam a falikép előtt,és fogok is még sokszor. Magamnak írom,de ha rád is vonatkozik ,kedves olvasó akkor értsd úgy,kérlek. Amikor ,"kifelé" nézek ,nem látom magam ,nem ismerem magam. Az Út amit ISTENTŐL kaptam az bennem van . Hogyha nem az ISTENTŐL kapott Lélek vezet akkor nem találok rá az Ő fiára sem. Habár az ÚT mindenkinek adott ,mégis együtt "kell" járnunk rajta.Miért "kell" ,mert kaptunk egy Lelkünkbe írt parancsot,törvényt és ez a SZERETET. Közelítsünk a Mindenható felé és Ő, sokkal gyorsabban jön felénk. Minden bennünk van és mindenünk meg van ,csak ELŐBB magunkba találjuk meg azt a Lelket ami letért az Útról , (mindannyian eltévedettek vagyunk), De nem vagyunk menthetetlenek,nem vagyunk egyedül . Amit kaptunk azt egymásért kaptuk. " Bizony,bizony mondom néktek: ha a búzaszem nemesik a földbe,és nem hal meg ,egymaga marad,de ha meghal ,sokszoros termést hoz" Jn 12,24 Áldás kísérjen téged , ISTEN gyermeke.
süti beállítások módosítása