Azt mondják a meteorológusok, hogy barátságtalan, hideg idő lesz a hétvégén. Remélem, ennek ellenére szép, áldott napot fogunk eltölteni vasárnap. A családi nap 10-15 óra között Közösségben, beszélgetve, lélekben megújulva. Mindez nem az időn múlik, hanem a nyitott szíven és a közösségben megélt szereteten. Azért azt is remélem, hogy lesz napsütés, melegség, öröm és valami több: Lélek, áldás. Sokan fáradozunk ezen. Imádkozzatok azért, hogy ez az alkalom eléhesse célját!

Ma nem írok munkatársképzésről. De a témához tartozó egyik tapasztalatomat  hogy az a gyülekezet erős, és élő, ahol vannak aktív, szívesen tevékenykedő emberek. A keresztény közösségek azt mondják erre, hogy szolgálat. Néha úgy érezem, nem mindenki tudja, mit is takar ez. A szolgálat valami olyan tett, ami azért történik, hogy mind Isten, mind emberek örömére legyen. Ez egy fontos kis többlet, ami megkülönbözteti a társadalmi munkától, vagy az egyszerű szorgoskodástól, " nyüzsgéstől".  Az viszont bizonyos, hogy aki az Isten mukájában ügyködik, elnyeri áldását.

Az alábbiakban egy szép vers, mely mutatja, milyen a szolgálat lelkülete.

 

Reményik Sándor: Azt mondják

Azt mondják, hogy fényt hintek szerte-szét

- Én olyan sötétnek tudom magam. -

 Azt mondják, köszöntésem: békesség.

- S be nyugtalan vagyok, be nyugtalan! -

 Azt mondják, dalom ír és enyhülés,

És több, mint szépség: jócselekedet.

 - Bennem dúl a magamra-ismerés,

S meaculpázva verem mellemet. -

 Azt mondják, aki találkozik vélem,

Hogy tőlem ő kapott ajándékot.

 - S én tehetetlen, sajgó kínnal érzem,

Hogy mindenkinek adósa vagyok. -

 Ó, Barátaim, ha egy fénysugár

Lelketekig hullt, át a lelkemen:

 Nem enyém az a fény, csak bennem jár.

Istennek köszönjétek, - ne nekem!