Kedves Olvasók, Drága Barátaim!
Itthon vagyunk, végre. Nagyon örülök az otthon csendjének, nyugalmának- bár a gyerekek most is zajongnak, szaladgálnak, nekik nincs szükségük nagy pihenésre...
Két hete nem írtam, és sajnos nem is tudom gyorsan összefoglalni mindazt, ami velünk történt.
Csak nagyvonalakban: augusztus első hetében zenetáboroztunk, több mint 40 fő vett rajta részt- kisiskolások és nagy gimnazisták, főiskolások egyaránt. Színes nagycsaládként éltünk meg egy csengő-bongó hetet. Zsoltárokat tanultunk és korálénekeket, modern istendicséreteket és hagszeres zenét. Nem tudom, mi volt több, a nevetés, vagy az ének... Egy bizonyos, a felnőtt előadók nagyon kitettek magukért! Bianka, Andi, Zoli, Patrik és Maci hiteles keresztényként, lelkiismeretesen oktattak, és közben példát adtak minden táborlakónak arról, hogyan is kell a hangunkkal és muzsikánkkal Urunkról bizonyságot tenni. A hét zsoltáraiban a vízé volt a "főszerep". Lapozzátok fel az 1, 23, 42, 46, 51, 63. zsoltárokat!
Szerettük volna azt is megértetni a táborlakókkal, hogy a zene nem magáért való: ezért nagyon szép és fontos része volt a szombatnak a bemutatókon túl az esti zenés áhítatunk a Puskin utcai idősek otthonában. A legkisebbek is furulyáztak és énekeltek a bácsiknak és néniknek és a leghaladóbbak is megmutatták, mit tanultak a héten.
A tábor kezdete előtt csodálatos volt átélni, ahogyan a kis ház 10 nap alatt elkészült. A férfiak nagyot teljesítettek, de ugyanilyen felemelő volt átélni a 20 asszony gondoskodását a hét folyamán is! Köszönet minden szolgálatért! Istenünk jósága kísérjen mindenkit, aki hozzájárult a sikeres, szép héthez!
A múlt hét során mössingeni barátainkkal együtt Révfülöpön jártunk. Minden délelőtt próbáltak a fúvósok, délutánonként a balatoni nyarat élveztük. Tartalmas hét volt ez is: két gyülekezetben ( Zalaszentgrót és Várpalota) koncerteztünk és vittük az örömhírt a muzsika szárnyán. Ezeken az estéken az igehirdetésekben Zákeus története is megszólalt és újra végiggondoltuk, hogy Jézus az út. Az utolsó napon Hartmund Walter a mössingeni KIE vezetője arról szólt, hogy mi olyanok vagyunk, mint a Hold. Nincs saját fényünk, Jézus fényét tükrözzük, aki a világ világossága. Nem szabad engedni, hogy bármi is közénk és a mi Napunk, Jézusunk közé álljon, mert akkor nem tudunk jól világítani. - Örülök, hogy nénmet barátainkkal együtt lehettünk, és most köszönetképpen szeretetükért egy csodálatos helyszínen táborozhattunk.
Ma reggel az istentiszteletünkön egy kedves család gyermekeit kereszteltük. Nagyon közel állnak a szívemhez, csak az a baj, hogy nem itt laknak. A kicsik dédszülei már igen idősek, de miattuk, a gyökereik miatt gyakran látom a gyerekeket. Dávid, Dániel, Ádám a fiúk neve- unokatestvérek- mindannyian olyan bibliai férfiak nevét kapták, akik az Istennel való szoros kapcsolat példái. ( Ne feledjük Krisztus a második Ádám!)
Most pedig pihenés. A képeket folyamatosan töltöm fel. Legyen az áldó és szerető Isten mindenkivel!