Felszámolják az üzleti egyházakat...
Várhatóan 2012. január elsején, vagy azt követően léphet életbe az új egyházi törvény -
jelentette ki szerdán Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
(KIM) államtitkára ,,A vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének szabályozása az
Európai Unióban és Magyarországon" című konferencián, szerdán, az MRE Zsinati
székházában. A jogszabály tervezete számol a történelmi egyházak, valamint az elismert
egyházak kategóriájával, az ezeken kívül eső csoportok vallási egyesületeket hozhatnak
létre. Az eseményen, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Református
Kulturális és Közéleti Központ (RKKK) és a Magyar Külügyi Intézet szervezett, felszólalt Jan Peter Balkenede, korábbi holland miniszterelnök is.
Az állam és az egyházak szétválasztásának elve megköveteli, hogy az állam semmilyen felügyeleti szervet ne hozhasson létre az egyházak ellenőrzésére, valamint azt, hogy az egyházi belső normák végrehajtásához állami kényszert ne lehessen igénybe venni - jelentette ki Szászfalvi László a konferencia első előadásában. A tanácskozást Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnökének megnyitója vezette fel. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára felszólalásában ismertette a készülő egyházi törvény legfontosabb pontjait. A református lelkipásztor előadásából kiderült, hogy az egyházaknak újra regisztrálniuk kell magukat.
Az egyházak, vallási közösségek bejegyzésének kritériuma lesz az, hogy mióta léteznek Magyarországon, mekkora a létszámuk, illetve hitelveiket, szervezeti, működési szabályzatukat is be kell mutatniuk. Egyelőre nyitva hagyta annak a kérdését, hogy hány főhöz kötik az elismertséget. A tervezet mindenesetre biztosítja a vagylagosságot, azaz nem kell egyszerre egy bizonyos időnél régebbinek és ugyanakkor bizonyos létszám felettinek lennie egy adott egyháznak, elegendő, ha az egyik kritériumot teljesíti. Ellenkező esetben kieshetnének olyan egyházak, amelyek vallási tevékenységéhez kétség sem férhet - tette hozzá az államtitkár.
A fenti kritériumok alapján két kategóriát hoznak létre az új törvénnyel. A tervezet számol történelmi egyházak - ide sorolhatóak a katolikus, református, evangélikus egyházak és a zsidó felekezetek. A másik csoportba az úgynevezett elismert egyházak (vagy vallási közösségek) kerülnek majd. A besorolások azonban nem mehetnek végbe az egyházakkal való egyeztetések nélkül. Az elismert egyházak vagy vallási közösségek kategóriájának bevezetésére azon közösségek besorolása miatt van szükség, amelyek nem tudnak megfelelni a történelmi egyházakkal szemben támasztott feltételeknek, de tevékenységüket tekintve egyértelmű, hogy egyházként működnek. Nekik enyhébb feltételeket kell teljesíteniük, ez lehet akár létezésük 20 éves időtartama vagy kisebb létszám; nekik szintén biztosítani kell az egyházi támogatásokhoz való teljes vagy részleges hozzáférést.
( forrás: Gazdag Zsuzsa)
