Bocsánat, hogy olyan régen nem írtam nektek. Újra és újra rá kell döbbennem, milyen nagyon nagy szükség van ezekre a bejegyzéskre és mennyire áldásos, lélekfrissítő vagy hitet erősítő lehet ezeket olvasni. Tegnap egy különös helyen és helyzetben mondta nekem valaki, hogy rá szokot keresni erre az internetes oldalra és jónak találja. Pedig még sosem találkoztunkszemélyesen, de már amikor bemutatkoztam, tudta, hogy én vagyok a mezőberényi lelkész, akinek a sorait el szokta olvasni. 

Az előző két hét komoly kihívást és személyes szomorúságot is hordozott. A lentebb található temetési beszéd tükrözi mindazt, amit hitben átéltem, továbbadtam.  A vigasztalás szolgálata nemes küldetés, de olykor, amikor könnyeket törlünk, mi magunk is könnyezünk. Majd pedig magam is küzdöttem egy makacs kötőhártya gyulladással, így nem nagyon csináltam semmi olyat, ami a szememnek megterhelő lett volna.

Most itt vagyok és szeretném, ha tudnátok, hogy a gyülekezetünk élete sok áldásban részesül ebben az időszakban. Isten megjutamazza a hozzá hűségeseket. A pénteki bibliaóra végén egy kis imaközösséggé váltunk- az ott levők saját gondolataikkal, szavaikkal szólították meg Jézust, abban a hitben, hogy imáink nem hiábavalók és meghallhatásra lelnek. Nagyon nagy öröm volt ez nekem. Hiszen ott lehet szó lelki ébredésről, ahol készek közösen imádkozni, ahol a tettekben megvalósuló felelősséget alátámasztja a lelki előkészület- az a tudat, hoyg bármit is teszünk Istenünk kegyelméből cselekehetünk. És bármit is szeretnénk elérni, Isten áldása, segítsége nélkül nem tud megvalósulni. Egy imaközösség akkor jön létre, amikor annak tagjai alázattal Istenre hagyatkoznak, és nem az számít, hogy ki hallja még az Úron kívül, hanem az, hogy együtt imádkozva erőt képviselhetünk, és még jobban részesülhetünk Isten igéreteiben. Amikor tudjuk: más valakinek is fontosak szavaink, és a mi imánk is hozzájárulhatnak az ő hitének, lelkének formálódásához.

Nagyon jó átélni egy közösség lelki fejlődését. Istent kereső emberek egyszer csak biztonságos terepként járnak- kelnek a templomban, és a gyülekezet közösségében aktívakká lesznek.  

Isten ma is munkálkodik közöttünk és bennünk. Jézus ma is hív követőket Lelke által. Én nem vagyok hajlandó borulátó lenni az egyházunkat illetően. Hiszem, hogy mennyei Atyánk gondot visel rólunk- de nem csak személyes, hanem közösségi életünkről is.