Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Ézs 40,3

Igék, imák, képek

Igék, imák, képek

Nevelés

2012. szeptember 09. - Skata

Amikor az Úr ítél minket, akkor nevel, hogy a világgal együtt el ne vesszünk. (1Kor 11,32)

Mire jó a nevelés? Arra, hogy ember  emberibb legyen. Sokszor hallottam már szülőktől, hogy " nem nőhet úgy a gyermek, mint a  kertben a gaz". A gyermek " haszonnövény". Olyan teremtmény, amit gondozni és nyesegetni kell.
Aki ezt kétségbe vonja, az felelőtlen. Nézzük csak a szőlőt, a gyümölcsfát, a veteményt. Ha nem figyelünk oda, elvadul, ha nem metsszük, elburjánzik, ha nem kapáljuk, elsatnyul.

Pál apostol Isten ítéletéről ír. Nekünk, Isten gyermekeinek. Az ítélet a nevelés eszköze. Isten nem hagyhatja, hogy az övéi, akiket szeret, elvesszenek, elvaduljanak, elsatnyuljanak. Ő a kiteljesedést akarja munkálni az életünkben. A görög ítélet szó az eredetiben így hangzik: krízisz. Ugye ismerős? Ha krízisről beszélünk, akkor a válságra gondolunk, bajra. Ha valakinek kritikus az állapota, akkor az azt jelenti, hogy életről és halálról van szó. Miért " kritizál" minket Isten igéje? Hogy megjobbítson, olyan állapotba hozzon, ami az életlehetőségünket jelenti.

Miként történik az ítélet most? Szerintem Isten igéje segítségével, ami rámutat arra, mit hogyan cselekszünk- lélek szerint, vagy a világ elvárásaihoz igazodva. Megítéli szándékainkat, de szavaink tisztaságát és tetteink hátterét is.

Az ítélet tehát nem feltétlenül csak rossz, hanem olyasmi, ami számonkérés, megmérettetés. Ha azt szeretném, hogy a gyermekeim okosabbak és jól neveltek legyenek, úgy a realitások szerint kell megítélnem őket. nem mondhatom, hogy szépen dolgoztál, ha hanyag volt, Nem dicsérhetem meg a lustaságért, vagy a csúnya szavakért. Ezeket elítélem szóval és úgy igyekszem tanítani őket, hogy megértsék, ha utat mutatok, vagy ha komolyabb elvárásokat tanúsítok, esetleg büntetést kapnak, az azért van, hogy a javukra váljon. A házi feladatot újra kell írni, ha hemzseg a hibáktól. A szobába vissza kell menni, ha csak hányaveti módon sikerült elpakolni a játékokat. Miért?  Hogy igényesebb, nemesebb módon éljenek. Hogy ne az legyen a nívó, amit gyermekként, vagy a gyermekközösségben tud jónak tartani.

Hogyan lát minket Isten? Elfogult, vagy az igazat látja rólunk bennük? - Nekem nem kérdés. Ő szeretettel néz ránk, és ha ítél azért van, neveljen, hogy el ne vesszünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://skata.blog.hu/api/trackback/id/tr244760574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

feró 2012.09.09. 21:12:09

Hálás Üdvözletem!

Hozzászólásom még nem gyakorlatból vagy sok tapasztalatból írom inkább meglátásból
és elméletből ezért így értelmezze bárki.
Azon gondolkozva ,hogy én személyesen minden ítélkezést ISTENRE bíztam de ha az ítélkezés a nevelés eszköze akkor ez módosul valahogyan.
Különvéve a felnőtteket a gyerekektől a gyerekeknél én kereszt szülőként is sokszor megbukok mert kitolom a határokat.
Szerintem a lélek érése és a kor sokszor (nem mindig) egyenes arányban vannak,ezért gyerekeknél a világi nevelés,útmutatás,példamutatás a célra vezető és hasznos DE ami a legfontosabb szerintem az az ,hogy ott legyen mögötte az érzett és kimutatott
SZERETET és ,hogy tudja ,hogy érte van.
Szóval a mostani látásmódom szerint egy gyerek felnövekedésében az ÚR nagyon nagy szerepet bízott a szülőre viszont teljesen hiszem ,hogy amit Ő akar és eltervezett az úgy is fog történni.Valahogyan ezt kell össze egyeztetni.
Gondolom én de csak az ATYA tudja ,hogy van.

Köszönet és ISTEN ÁLDÁSÁT kívánom

Feri
süti beállítások módosítása