Minden este közösen imádkozunk a gyermekeinkkel. Nagyon fontos része ez a napnak. Előbb imádság, majd pedig mese és alvás... Az elején még nem ment annyira, mint most. Ezt is meg kellett tanulnia a gyerekeknek. Végig kellett beszélnünk, mit is mondunk ilyenkor. ( Minden imádság hálaadás, bocsánatkérés és kérés háromsága.) Bátorságra, őszinteségre nevelni, hitre ébresztgetni is kell, és korántsem olyan evidens mindez, mint ahogy gondolnánk. A napunk legbensőségesebb pillanatai ezek. Bár bizonyára hozzánk hasonlóan sokan hálásak lehetnek a családjukért, azért, amit együtt átélnek, ahogyan egymásra figyelnek, vagy ahogyan egymást szeretik, mégis úgy hiszem, hogy csak a közösen imádkozó családok fogják tudni, miről is írok. Mert ezekben az esti pillanatokban olyasmiről lebben fel a fátyol, amiről nem beszélnek a gyerekek direktben. Előjönnek a félelmek, a megválaszolatlan kérdések, a lélek mélyéről a gyermek érzelmeinek sokféle üzenete. De azt is megemlítik, amit elrontottak, amiért bocsánatot kérnek, és persze erőt az Úr Jézustól... Nem is tudjuk talán, milyen nagy örömöt jelent nekik egy- egy találkozás, közös játék, élmény, vagy mennyire beléjük mélyed egy- egy sérelem, fájdalom. Nagyon meghitt és drága alkalmak ezek. Néhány hónappal ezelőtt arról számoltam be itt, hogy egy németországi gyermekpszichiáter az ateista szülőknek is javasolta a gyermekeikkel való közös imát. Csak az tudja miért, aki ki meri próbálni és mer a saját lelki szemérmességéből kilépni, elvonatkoztatni szavaktól, fogalmazástól, vagy attól, ki hallja még szavait az Úr Jézuson túl... De megéri! Nem szenteskedő cselekmény, vagy kötelező kultikus gyakorlat ez! Nem az Istennek teszünk vele szívességet, hanem nekünk jó, a szeretetkapcsolatainkat erősíti, segít igazán megérteni egymást. Az imádság a lélek lélegzetvétele, de a hozzátartozóinkkal való szoros összefonódás lehetősége is.

Mindezt azért osztottam meg, hogy aki az ima erejében hisz, vagy már arról tud is, az tudhasson az ima közösségépítő, családformáló hatásáról is. Bízom benne, hogy sok családban másként mennének a dolgok, ha közösen tudnának imádkozni, vagy ha csupán elkezdenének figyelni gyermekeik imáira.