Ezt mondja az ÚR: Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet kötelékével. Úgy bántam velük, mint mikor valaki arcához emeli gyermekét. Hóseás 11,4
Advent, érkezés. De ki jön és mikor? Kire várunk, mire várunk?
Váróterem- sokan vannak. Mindannyian betegek, elcsigázottak és látszik rajtuk a kimerültség. Várnak a sorukra, hogy szólítsák őket. Várnak az eredménye, a receptre, arra, hogy végre valaki megérkezzen és foglalkozzon velük. A váróteremben időre és türelemre van szükség, egy viszont ebben a fárasztó helyzetben bizonyos: valaki egyszer csak jön, rájuk néz, a nevükön szólítja őket. Nem hiába ülnek és várakoznak. Így van ez a buszmegállóban és a pályaudvarokon is. Ködös és havas időben gyakran késnek a tömegközlekedési eszközök. De nem hiába álldogálnak az utazni vágyók, a munkába vagy iskolába készülők. Ha a menetrendet figyelik, tudják, a járatnak érkezni kell.
Kire vársz, mire vársz, s tudod-e rád vajon ki vár?
Sok különös elképzelést hallottam már Istenről, soknak semmi köze sincs ahhoz, ahogyan a Biblia róla ír. Mi hogyan gondolkodunk róla? El tudjuk képzelni, hogy Urunk, aki a világmindenség Ura, várakozik? De nem akármire és akárhogyan. Nagyon vár és erősen vágyakozik. Arra vár, hogy mi érkezzünk egyszer meg hozzá. Arra vágyik, hogy egyszer mi szólítsuk a nevén. Miért merem ezt hinni és miért gondolom, hogy az én elképzelésem igaz? Jézus Krisztus, Isten Fia egyszer egy olyan történetet mondott, melyben egy apáról és fiairól volt szó. Lukács evangélista jegyezte le ezt a példázatot, könyve 15. fejezetében. Egy napon az apa kisebbiek fia kikérte apjától a vagyon rá eső részét. Egy távoli vidéken eltékozolta a vagyonát, elitta, elkártyázta, eldorbézolta… Amiért apja megdolgozott, azt ő hamar elkótyavetyélte. Az apa mégis hazavárta. Vágyott arra, hogy újra lássa őt. Hiába kívánta egykor a fia az ő halálát,- hiszen az örökségre fájt a foga- ő mégis szeretettel gondolt rá és azt akarta, hogy visszatérjen.
Urunk, Istenünk a világmindenség sötét űrjében az ellene lázadó embergyermekeit hazavárja. Ránk gondol, azt szeretné, ha visszatérnénk hozzá. Ha megtérnénk és bíznánk benne. Ha szeretnénk Őt és megfogadnánk parancsait. Arra vár, hogy belássuk tévútjainkat és végre visszatalálnánk hozzá, akinek mi a legfontosabbak vagyunk. Mert bizony életünk számos területén eltékozoljuk azt, amit tőle kaptunk, és csak használjuk azt a vagyont, amit neki köszönhetünk. Legyen szó tehetségről, erőről, egészségről, vagy bármilyen személyes és közösségi, természeti adottságokról. Isten halálát és szükségtelenségét hirdeti annyi minden… miközben Ő ránk vágyik, és várja, hogy meglássuk.
A biblia első gyilkossága megdöbbentő történet. Testvér ontja testvére életét. Miért? Mert nem vette komolyan, amit az Úr mondott neki: A bűn az ajtó előtt áll, és rád vágyódik, de te uralkodhatsz rajta. Ki vár rád és ki vágyik rád? Nem csak az Úr, hanem a bűn is!
Ezen az adventen ajtók nyílnak, adventi házikók ajtajai, de a szívek ajtajai is kinyílhatnak. A tiéd előtt ketten várakoznak. Kinek nyitsz ajtót? Kit fogadsz be? Kedves Olvasó, Szeretett Testvérem! Örülsz- e az Úr adventjének?
Istentiszteleti alkalmak adventben és a karácsonyi időben a Mezőberény I. kerületi Evangélikus Egyházközségben
Minden adventi kedden 17 órakor adventi istentiszteletek vendég igehirdetőkkel a tanácsteremben.
Dec. 22-e- Advent 4. vasárnapja 10 óra: Gyermekek karácsonya a templomban
Dec. 24-e 17 óra- Szentesti istentisztelet a templomban
Dec. 24. 23.45- Éjféli könnyűzenei istentisztelet a templomban
Dec. 25.- 10 óra: Karácsonyi ünnepi istentisztelet, úrvacsora
Dec.26.- 9 óra: Karácsony másnapi úrvacsorai istentisztelet a tanácsteremben
Dec. 26.-10 óra: Karácsony másodnapi istentisztelet a Városi Ifjúsági Fúvószenekar ünnepi műsorával
Dec. 31-e 17 óra: Óév esti istentisztelet a tanácsteremben
Január 1-je 10 óra: Újévi istentisztelet, úrvacsora
