Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Ézs 40,3

Igék, imák, képek

Igék, imák, képek

Mire alapozzuk, hogy ez az év jobb lesz?

2021. január 01. - Skata

cities-on-cliffs-7.jpg

Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult. ( Jézus mondja). Máté 7, 24-27 

Egyetemista koromban volt egy akkor nagyszerűnek mondott élményem, ez teszi feledhetetlenné még ma is. Bonhoeffer teológiájából írtam a szakdolgozatomat, ezért elhatároztam, hogy minden művét elolvasom, német nyelven. Nem volt különleges az elgondolás, mivel akkor ösztöndíjas időmet töltöttem a müncheni Collegium Oecumenium-ban kollégiumban, ahol ezek a kötetek mind fellelhetők voltak. Az elsőt, a legkönnyebbnek mondottat azonban már éppen valaki olvasta. Az egyik kollégista társam ekkor a segítségemre sietett: a saját könyvét kölcsönözte nekem. Amikor elkezdtem olvasni a Követés című művet, amelynek az első része a Hegyi Beszéd magyarázata, megdöbbentem. Miért? A fiatalember pontosan azokat a mondatokat húzta alá, amelyek nekem is fontosak voltak, engem is megszólítottak. Felemelő lelki élmény volt! Mennyire hasonlítunk egymásra, milyen jó, hogy egyformán látjuk Isten dolgait! Ezzel el is kezdődött egy barátság.

Jézus Krisztus amikor a Hegyi Beszédet – tanításainak rövid összefoglalását- lezárta, nem azt szerette volna, hogy csupán lelkesedjünk szavain. Ő nem szellemi társat akar bennünk látni. Manapság mi már elégedettek vagyunk azzal, ha valaki osztja a véleményünket. De Ő ennél többet akar! Azt kéri, kövessük Őt. Ne csak halljuk, értsük az Ő beszédét, ne csupán rajongók legyünk, akiknek hevül a szíve az Ő szavai hallatán, hanem legyünk az igének cselekvői. Legyünk annak engedelmes megtartói. Amikor az irgalmas szamaritánusról elmondta a jól ismert példázatot, akkor sem azzal zárta le, hogy visszakérdezett, vajon megértették- e a tanítását. (Nem annyi a tét, hogy egy lájkot teszünk a szavai végére a közöségi médiában, vállalva, hogy teszik a szöveg…)  Az őt kísértő törvénytudónak, azt akarta tudni, hogyan nyerheti el az örök életet, azt mondta az irgalmas szeretetről szóló példázat záró akkordjában, hogy menj el és te is hasonlóképpen cselekedj. Itt most nem csak egyetértésről, elvi kérdésről van szó, hanem tettekről. A hallást cselekvés kell kövesse, különben mit sem ér.

Reformáció ünnepén volt ez a mátéi szakasz igehirdetési ige. 500 évvel ezelőtt az ige még nem hangzott ilyen széles körben, mint ma. Nem ismerték az Isten tiszta szavát, mert nem volt Bibliájuk. Az akkori egyház sem helyezett rá valódi hangsúlyt, csak a reformátorok szolgálata révén nyílt meg újra az ige hirdetésének útja. Ma már azonban szól, hallgatjuk, hozzáférhetünk, nyomtatott és digitális formában is eléjük, ezernyi platformon jutnak hozzánk igemagyarázatok. A hit hallásból van, a hallás Isten igéje által. Hála Istennek még vannak igehirdetők is- bár tudnunk kell hogy egyre kevesebben, sajnos De AZ Úr Jézus nyilvánvalóvá teszi: az ige csak akkor lesz életmentővé, ha a hallást cselekvés is követi. Csak akkor lesz az élet/ örök élet forrásává, ha engedelmesen rá építjük életünk házát a Krisztusi alapra.

Hétköznapi példák is segítik ennek a megértését. Hála Istennek, a fülünket nem tudjuk becsukni, ellentétben a szemünkkel. Ha veszélyjelzést hallunk, akkor már az segít elkerülni a balesetet. De mi történik akkor, ha valaki azt kiáltja: Vigyázz!  - és mi nem vigyázunk? Mi történik akkor, amikor figyelmen kívül hagyjuk a figyelmeztetést? Egyértelmű, hogy veszélybe sodorjuk magunkat. A vonat indulásakor, érkezésekor már messziről halljuk a hangjelzést. Tudunk kell helyesen cselekedni, hátra lépni a peronon. A hang meghallása csak akkor lesz életté, ha cselekedet, engedelmesség is követi azt. Hány családban igazolják vissza ennek a létjogosultságát! Mennyiszer emlékeztettük már kisebb nagyobb  gyermekeinket a nevelésük során ezekkel a szavakkal: Én szóltam! Te pedig nem fogadtál szót, igaz? Ne csodálkozz, hogy ez történt, mert nem hallgattál rám, nem fogadtad meg a tanácsot…

Az Úr is látja ezt, amikor a népére néz, mert így olvashatjuk Ézsaiásnál: 65,1Megkereshettek volna, de nem kérdeztek, megtalálhattak volna, de nem kerestek. Itt vagyok, itt vagyok! – mondtam a népnek, amely nem hívta segítségül nevemet. 2Kitártam kezemet naphosszat az engedetlen nép felé, amely nem a jó úton jár, hanem a saját feje után

2021. január elseje. Megfogadjuk, megígérjük, elhatározzuk… Jézus ennél többet vár: engedelmes cselekedeteket, az igére alapozott életet, rá épülő mindennapokat. Mert bár mindenki reményteljes, az előzőnél jobb évet kíván a másiknak, de garancia nincs arra, hogy könnyebb lesz. Ha csak a mára kapott igét olvassuk, az Úr Jézus azt mondta: ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak. Minden irányból érkezik a baj, a támadás. Nem arról ír, hogy könnyű, problémamentes időszak vár ránk. Ha nyitott szemmel és füllel járunk, tudhatjuk, mennyire igaz ez. Ezer veszély leselkedik ránk. Bajok, betegségek, nehézségek, szellemi támadások, de emberi értetlenség és szeretetlenség is. Ne legyen illúziónk. Az élet veszélyes terep. Küzdőtérre indulunk most is! Ömlő eső, sodró árvíz, hatalmas vihar… ki- ki mást láthat mögötte, de Jézus felkészít rá! Túl lehet élni. Megmarad életünk háza. Megmaradhatunk. Van reménységünk, van ígéretünk arra, hogy talpon maradunk. DE csak egy feltétellel: ha halljuk és cselekedjük is az Ő igéjét. Az ige akkor válik az életünkké/ vérünkké/ sajátunkká, ha befogadjuk és aszerint élünk. Ha engedelmesek vagyunk az igével, ha ebben az évben nem szellemi társai leszünk Jézusnak vagy pártoló tagok leszünk Jézus csapatában, hanem ténylegesen elindulunk az Ő akarat szerinti élet megvalósítására.

A könyvkölcsönzős nagyszerű élményem végig kíséri az életemet, de van ennél több szebb és mélyebb is. A közös szolgálatok emlékei, amikor nem csak barátságra tettem szert, hanem mély testvéri kapcsolatok alakultak Jézus miatt. Amikor hívő testvérek odaálltak és azt mondták: Jézusnak akarok szolgálni, itt vagyok. … és órákon át sütöttük a mézeskalácsot az időseknek. … és együtt gondoskodtunk 20-30-40 fiatal táborozásáról … és meglátogattunk rossz körülmények közötti időseket … és napokon át közösen vittük a gyülekezeti újságokat házról házra … és vasárnap kora reggel már együtt készültünk a gyermekistentiszteletre … és lemondtunk az alvásról, ha kellett csak hogy összeálljon a gyülekezeti újság … és odaadtuk egy délelőttünket, hogy méltó tisztasággal ünnepeljünk az istentiszteleten a templomban… Testvérek, akik nem csak lelkesednek az Isten szavai hallattán, akinek nem egy szép szólam és bátorítás az ige, hanem mozgósító szó, követésre, engedelmességre, szolgálatra hívó jézusi akarat. Testvérek vannak előttem, akik nem félnek úgy élni, ahogyan Jézus mondja és kéri. Akik szívük és életük átformálásával, engedelmességével prédikálnak. Akiknek a hite attól szilárdult meg, hogy nem féltek elindulni Jézus után, áldozatot hozni, mert komolyan veszik az igéjét, arra alapoznak.

Hány ismerősöm mondja ezt: majd, ha nyugdíjas leszek, tudod, most még itt van a munkám. Hány ismerősöm hozza a kifogásait, hogy támogatnia kell valamiben a családtagjait és ezért nem tud odaszántabb lenni Jézus ügyében. Hogy szívesen hallgatja a szavait, de most még nem tud többet vállalni ennél- szolgálatban, de személyes hitéletében sem. Még fogva tartja a múltja, nem tud leszámolni azzal, túl sokat kér Jézus, még nem érett meg az idő. A gazdag ifjú jut eszembe, aki ugyancsak az örök élet titkára kérdezett rá Jézusnál, de nem tudta elengedni azt, amiről úgy gondolta, nélkülözhetetlen, nem tudta szétosztani a vagyonát. Azaz nem tudott áldozatot vállalni Jézusért, az ő követéséért. Szomorúan folytatta az útját. Pontosan ez az, amikor jönnek az árvizek, szelek, s az ember akkor bizonytalan, gyenge hittel néz szembe a bajokkal, és kétségbeesik, sír, összeomlik…

2021-es évbe úgy indulunk, hogy Jézus nyilvánvalóvá teszi megint, mi vár ránk. Hála Istennek, az életünk folytatódhat. Az évek száma gyarapszik. De ez sem lesz könnyebb. Egyetlen okunk a bizakodásra az, hogy van egy kőszikla, amin ott állhat a házunk, az Úr Jézus Krisztus maga. Aki minden vészt, viszályt és életünk összes ellenségét legyőzte, kézben tartja Istenként az elemeket, a szellemi hatalmasságokat, a bűnt - és még a halál sem választhat el tőle, mert Ő a feltámadás és az Élet. Ő a garancia arra, hogy ez az évünk békés, beteljesült reményekben gazdag legyen. Nekünk pedig nem kell mást tenni, csak teljes szívvel hinni, ráhagyatkozni, és merni az Ő igéje szerint élni. És akkor áldottak lehetünk, jöhetnek az árvizek, tombolhatnak a szelek, a rá épült élet állni fogja mindezt. Sőt Urunk ígérete szerint örökké megáll! Ámen

https://latvanyossagok.hu/10-lenyugozo-sziklakra-epult-varos-a-vilag-minden-tajarol/ 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://skata.blog.hu/api/trackback/id/tr3716367218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása