Szeretett Blog- olvasók!
Megszokhattátok, hogy mindig lelki tartalmú, szép, hitet erősítő sorok jelennek meg itt. Ma valami mást adok közre. Fontosnak tartom azonban előljáróban elmondani, hogy nem biblikus az a gondolkodás, amikor azt mondja valaki, hogy a hívő emberek, és főként a lelkészek ne politizáljanak. A legfőbb társadalom- kritikusok a próféták voltak, tessék csak jól elolvasni pl. Ézsaiás könyvét! Meggyengítjük közösségünket, ha a józan, Istenre tekintő lelkiismertű emberek nem formálnak véleményt, nem mondhatják el, mi a szentírási normája az életnek. Jaj annak a társadalomnak, ahol a keresztények csak saját üdvösségükre figyelnek, és nem szolgálnak mentő szeretettel, lélekmentő módon a világ fiai között! Nekünk Jézus Krisztus a Megváltónk, Szabadítónk, és felettünk Isten mond majd ítéletet az utolsó napon. Mégis, ebben a világban felelősen, egymás javára kell élnünk. És oda kell figyelni, hogy kiket engedünk felettünk élni, felelős döntéseket hozni. Minél több keresztény politikusra lenne szükség, aki tudja, nem csak az állami törvényeknek kell megfelelni, hanem Urunk örök törvényének. Nem lehet olyanról szó, hogy törvényes, de nem etikus...
Hallgassátok meg Orbán Viktor 14 perces beszédét. Ez egy kampányzáró során hangzott el, nem isteni útmutatás, csak egy államférfi felelősségteljes szavai.
És mielőtt szavaznátok, gondoljátok végig, melyik oldal az, aki évtizedekek keresztül, és most is, az utóbbi években azon volt, hogy megnehezítse az egyházak szolgálatát. Mit köszönhetünk nekik? Olyan társadalmat, ahol az a szó, hogy "Isten" szitokszóban hallható csak tömegesen, az emberek bizalmatlanok, még mindig nem mernek őszintén beszélgetni egymással, és lassan nem is képesek erre. Gondoljátok csak meg, hogy az erkölcs nélküliségből, a hitetlenségből, a rengeteg jogból és a kevés alázatból mi minden született: züllés, temérdek válás, szenvedélybetegségek, közöny...
Van olyan politikai erő, aki ismeri és becsüli az egyházak szerepét. Ha hitvallók akarunk lenni, ezt sem szabad elfeledni.
Szabó Lőrinc: Hazám keresztény Európa
Útálom és arcába vágom:
– Száz év, de tán kétezer óta
őrült, mocskos, aljas világ ez,
ez a farizeus Európa!
Kenyér s jog helyett a szegényt
csitítja karddal, üres éggel
és cinkos lelkiismeretét
avatag és modern mesékkel;
száz év, de már kétezer óta
hány szent vágy halt meg gaz szivében!
Hazám, keresztény Európa,
mi lesz, ha bukására döbben,
mi lesz, ha újra földre száll
a Megcsúfolt és Megfeszített,
s mert jósága, hite, imája
egyszer már mindent elveszített:
mi lesz, ha megjő pokoli
lángszórókkal, gépfegyverekkel,
vassisakos, pestishozó,
bosszúálló angyalsereggel?
Mi lesz, ha megjő Krisztus és
új országot teremt a földön,
ha elhullanak a banditák
s nem lesz több harc, se kard, se börtön,
ha égi szerelmét a földi
szükséghez szabja ama Bárány
s újra megvált – óh, nem a jók,
de a gonoszok vére árán:
hazám, boldogtalan Európa,
ha túléled a harcok végét,
elbírod-e még te az Istent,
a Szeretetet és a Békét?
1923