Ott vagy, igen, de jönnél egyszer le a földre, lépdennél végig
közöttünk lehelne rád nyirkos kapuboltok szemétszaga
néznél be udvari ablakokon a szobákba, ahol feldöntött
pálinkásüvegek közt egy pontra merednek az asszonyok!
Szenteltessék meg a te neved!
Mindenható vagy, add hát, hogy megszenteltessék az
ember neve is. Gyarlónak, halandónak ítéled, azért
volt neki mindegy, mit cselekszik a földön.
Jöjjön el a te országod!
De melyik az? Hiszen múlandó életünkben annyiszor
mondták nekünk -ez a te országod, ez a te országod,
annyiszor, jaj annyiszor!
Legyen meg a te akaratod, mint a mennyben úgy itt a földön is!
Mennynek és földnek törvénye ha egy lehetne!
De, hogy országolnánk mennyei módon a földön?
Te segítesz? Vagy tűzesőt zúdítasz megint Sodomára?
Kiszemelted-e Lótjaidat?
A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
A napit, de mi a holnapit kívánjuk, a holnaputánit!
Legyilkoljuk érte a földjeinket, mérget vetünk vadjainknak
madarainknak emelünk kongó
kőkockákat fáid zöld kontya helyébe, s
majd a kenyér-termő föld minket meg az
ítélet éjszakáján.
És bocsásd meg vétkeinket,
Honnan kezdjük a felsorolást? Az anyaméhtől? Futja-e életünkből
végigmotyogni vétkeinknek fekete lajstromát?
Mégis tekints, ha nagyságos dolgodengedi, mi apró
jóságainkra is - tőled valók-e?
vagy törettetéseinktől? Voltunk néha irgalmasak is,
legyen az egy szemer a serpenyőben!
Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!
Ha akképpen, akkor jaj neünk és jaj
a ellenünk vétkezőknek! mert mi behezen bocsátunk meg,
de hisz érted e sáros földön nekünk nehezebb.
És ne vígy minket kísértésbe,
Ezek már rég nem a te kísértéseid,
hiszen azok olyan ősiek, hogy edzettségünk megbírkózik velük.
Nem isteni és nem ördögi kísértések ezek,
hanem valaki langyos szívűé,
aki odaférkőzött tüzed közé,
s az ördög jege közé.
Alig ismerjük még, azért veszedelmes.
De szabadíts meg a gonosztól!
Ő az, ő! Az előbbi, a langyos! Tőle szabadíts meg!
A gonosztól!
Mert tiéd az ország, a hatalom, a dicsőség,
Nem egy az ország az országlással,
nem egy a hatalom a hatalmassággal,
nem egy a dicső a dicsőséggel.
Add hogy egy legyen, tedd, hogy úgy legyen,
mindörökké.
Ámen.
