Ma Orosházán jártam. 15 éves a Hajnal Óvoda. Nagyon jó volt viszontlátni óvónőket, vezető óvónőt, régi kedves ismerősöket. Egy időben fájt a szívem a találkozások során, a templom láttán, ha csak azt hallottam " Hajnal". Ma már másként volt. Életem és lelkészi szolgálatom szép időszakának tudom azt az 5 évet- hatalmas változások fémjelzik, főként az óvoda épületében és udvarán látható. Adománygyűjtések, bajor hospitációk, bizalmas, lelki beszélgetések... Én pedig lassanolyan hitoktatóvá lettem, akinek specialitása az óvodás gyerekek közötti szolgálat. Egyre inkább lelkipásztorrá lettem, akit az ovi megbecsült óvónői egyre inkább elfogadtak, lelkészüknek vallottak. Tehát ma nagyon szeretett testvéreimmel találkoztam, mintha el sem telt volna majd 7 év... Nagyon jó volt, mert olyan lelki kötelék van köztünk, ami megszakíthatatlannak bizonyult eddig. - Tény: nehéz úgy helyére tenni a szépet, a jót, hogy nincs, ami a helyébe lépjen, vagy ugyanolyan súllyal lépjen a helyére. Ma már viszont sok terv, Istentől mutatott cél és nyíló ajtó van előttem. Rengeteget változtam, mert kellett, mert Isten formált emberek, események olykor nagyon kemény helyzetek által. Feleség és anya lettem, egyre érzékenyebb és gyakrabban síró... Ma már jobban értékelem a picit, a mások számára jelentéktelent, és mint egy ma hallott ismert táncdalénekes, visszautasítom a sznobságot. Túrmezei Erzsébet versét az én drága Böbikém olvasta fel előadása lezárásakor, s mint annyi mindent, amit tőle tanultam- kaptam, ezt is továbbadom...
Határkőnél hittel megállni,
határköveknél visszanézni,
hálás szívvel múltat idézni:
csodákra emlékezni jó!
Meglátni, hogy minden utunkat
hű és hatalmas kéz vezette,
javunkra szolgált minden tette:
csodákra emlékezni jó!
Látni, hogy át viharon, vészen
hű Mesterünk hogyan segített,
éjekre fényt hogyan derített:
csodákra emlékezni jó!
Határköveknél hálát adni,
és hallelujás köszönetben méregetni,
mi mérhetetlen:
csodákra emlékezni jó!
Messzi évekre visszanézni,
és számbavenni ezer áldást,
erőt, kegyelmet, megbocsátást:
csodákra emlékezni jó!
Hallelujás hálaadással
leborulni egy határkőre,
s elindulni hittel előre,
amerre hív az égi szó.
