Múlik a sötétség és már fénylik az igazi világosság. 1 Jn 2,8

A sötét félelmetes, aggasztó és képes rossz gondolatokat indítani az emberben. Milyen különös, hogy a nagyszüleim mégsem féltek a sötétben. Megtanultak látni a sötétben, megtanultak közlekedni és észlelni benne. Az ő korukban nem villódzott ennyi fény az utcákon, és alig volt valami kis fényforrás a hosszú téli napokon. A gyenge kis világításokat is értékelni tudták, s biztonságosan lépdeltek a holdvilágban. Nem volt tv és kevesebb rémhír jutott el hozzájuk, ezért a gonoszság és rosszindulat sötétésége nem sarkallhatta őket fantáziáliásra. Bár két háborút is átéltek, mégsem lettek szorongó, depressziós felnőttekké, akikre valami megmagyarázhatatalan homály borul. 

Amikor kisgyerek voltam olykor elkaptam a nagyok beszélgetéséből azokat a mondatfoszlányokat, amik a halálról, temetésről szóltak, mivel akkoriban is voltak elhunytak a családban, utcában.  Amikor esténként a lefeküldtünk aludni, két vékony csíkot hagytak a redőnyön, s az egész szoba olyan volt, mint egy sötét koporsó. Nagyon tudtam figyelni azokra a kis fénylő sávokra és közben számtalanszor átfutott az agyamon, mi lesz, ha a szüleim már nem élnek.

Sötétéség- világosság... 12 évvel ezelőtt Norvégiában jártam. Július eleje volt. Csodás élményként éltem át a hosszú nappalokat, az éjszakai világosságot, bár ezzel rövid alvás párosult.

A felvilágosodás filozófiai elnevezést az un, sötét középkor ellenpárjaként alkották. Egyik fő eleme az ész, értelem feismerőképessége volt- ami szemben állt a hit, a vallás emeberei magatartásával. Érdekekes, hogy az akkori filozófusok valláskritikája és ateizmusa mennyire meghatározó még ma is. Pedig a történelem mégsem őket igazolja. Hiába mondta Voltaire, hogy Bibliát csak a múzeumok fognak őrizni...

Az igazi világosság ui. a Lélek világossága. S bármi is történjék körülöttünk, akámerre is fejlődjék a civilizáció, az embernek szóksége van az igazi világosságra. Nem csupán az értelme átlátóképességére, mérlegelésére, hanem a lelki, erkölcsi fényre. Igazi világosságra, ami reményt ébreszt. Olyan megbízható fényforrásra, mint egy világítótorony, amihez igazodni lehet. Mert emberi bölcselkedésünk, filozofálásunk mindenre és annak az ellenkezőjére is engedélyt ad. De a Lélek fényében kideülnek a bűnök és láthatóá válik az igazság.

Egyre jobban érzékeljük, hogy hosszabbodnak a nappalok. Az ige is arról szól, hogy múlik a sötétség. Miért? Mert Jézus fénye, a világ világosságának ereje előre tör. Mindenek ellenére. Őt nem lehet bezárni, elfátyolozni, elrejteni. Isten világossága utat tör, s ahol  ők képviselik, s ezt bátran teszik, ott minden, amit a sötétséggel összefüggésbe hozunk, az kezd visszaszorulni: gonoszság, önzés, bűnös hajlamok, rossz szokások, istentelen és emberetelen magatartás.

Rossz híreket hallunk a világ gazdagáságáról, országunkról, az euróról. Mi lesz velünk? Mintha a sötétség el akarna nyelni. Én mégsem rettegek és nem érzem veszélyben magamat. Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék? ( 27. zsoltár)