Kedves Hűséges Olvasóim!

Az utóbbi hetekben sokat gondolkodtam a lelkészi szolgálatomon. Vajon mi is az, amit igazán elvár tőlem Isten, az általam pásztorolt közösség és a hivatali felsőbbség? Vajon milyen talentumokat kaptam, és mely területeken nem tudom úgy elvégezni a tennivalókat, ahogyan azt mások szeretnék?

Amikor tájékoztatást kaptam az elismerésről, majd pedig Bonyhádon kezembe kaptam a díjat és nekem szólt a fúvósok zenéje, az nagyon jó eső érzés volt. Az egyik lelkészkollegám sok fotót készített rólam figyelemfelkeltő mondatok kisértében: pl. " Az év lelkésze mosolyog..."  Mégis zavarbaejtő helyzet ez. Nem szabad ui. elfeledni, hogy mulasztásainkat, bűneinket pontosan azok látják leginkább, akikkel együtt élünk: családunk, gyermekeink, egyháztagok. Persze, ez a díj nem a tökéleteseknek jár, hanem az adott évben szorgosaknak, kiemelkedőt cselekvőknek. Ebben remélem, hogy a gyermekeim majd mintát látnak, és ez a szüleimet büszkeséggel tölheti el, hiszen nevelésük, személyes életpéldájuk elérte a célját.

Az elismerés kapcsán a szeretet sokfajta megnyilvánulását éltem meg a gyülekezeti tagoktól. Kedves öleléseket, boldog kézszorításokat, őszinte szívből jövő mondatokat. Olyan meghitt és családias ünneplés részese lehettem, ami megerősített abban, hogy itt a helyem, ennek a közösségnek a lelkészeként kell tevékenykednem. A közös bonyhádi részvétel összetartozásunkat erősítette, megkönnyeztem a rézfúvós együttesünket is. Ilyenkor különösen is érezhető, szinte tapintható, hogy Isten áldása és jósága velünk van. Ő akarja kiformálni bennünk és közöttünk országát. Ma ismét két felnőttel készünk keresztelőre, konformációra. Hiszem, hogy az Úr Jézus munkája ez, mi  pedig hálás szívvel és nagy rácsodálkozással vehetjük mindezt tudomásul. Midez erőt ad, hogy elvégezzem küldetésemet, és hivatásomat jó kedvvel és nagy reménységgel végezzem. A Úr Lelke is megadatik, vigaszul, bölcsességképpen és segítő támaszként. Van- e okom panaszra?

Azoknak pedig, akik most életük nehézségeit kénytelenek elhordozni, kívánom, hogy éljék át Urunk kegyelmes és szeretetteljes odafordulását, aggódást és félelemeket oszlató erejét!

Végezetül: kaptam egy drága, gyönyörű ajándékot- arany és opál- hasonló ahhoz, ami a képen van. A nemesfém egyszerre jelképezi azt az értéket, amit egy másik ember, egy közösség jelenthet, de az örök érték szimbóluma is. Számomra a kék kő jeképezi a menny különleges reménységét, amely vigaszunk minden napon.