Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt!

1 Mózes 50, 15-20

Ha valami elromolhat, az el is romlik- mondja korunk egyik ismert tréfás bölcselkedője, a Morphy néven nevezett író. S mintha ezt látnánk beigazolódni sokszor- a jóból rossz lesz, a  szépből rút. Több énekünk is figyelmeztet az emberi élet mulandóságára és mindazon dolgok mulandóságára, amit ebben az életben fontosak tartunk. Mulandó, romlandó… Sokan jól tudjuk, ezt a bűn következménye a teremtett világban- a  jó tervet egy rossz felülírja.

Egy család életbe nyerhetünk bepillantást Mózes könyvének utolsó 13 fejezetében. Jákób családjának története elevenedik meg előttünk, s a fiak közül különösen is József sorsát követjük nyomon, évtizedek távlatában. Egy különleges adottságú, de elkényeztetett fiú áll előttünk, aki azért is kedvence apjának, mert attól a feleségétől születik, akiért 14 évet dolgozik apósánál, hogy elnyerhesse a kezét. Már az ő életévben is találkozunk az emberi gonoszsággal, hiszen a Lábán nevezetű férfi jól kitervelte, hogy 7 évig kell a lányáért dolgozni a kérőnek, de aztán nem is őt adja hozzá, hanem  nagyobbikat, akinek még nem akadt udvarlója… Így hát a következő hét évben  a valóban kiszemelt kedvesért dolgozik Jákób. Mennyire nagy az öröm, amikor 10 fia után a 11. ettől a feleségtől születhet. Az álmok nyelvén értő fiú azonban testvérei szemében szálka, és pontosan ezt olvassuk a kapcsolatukról: „ annyira meggyűlölték, hogy egy jó szót sem tudtak szólni hozzá.”  Ami elromolhat el is romlik. A legközelebbi rokonok is szembefordulnak egymással. Hányszor látjuk ezt a gyermekeinknél, házastársaknál. Akik a legbensőségesebb közegben vannak egymáshoz, a legnagyobb indulatokkal tudnak egymás irányában viseltetni.

Isten terve azonban mégis nagyobb, jobb. Hiszen akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál. Így hiába József viszontagságos élete- rabszolgasága, börtönbüntetése, Isten a mélyből magasba helyezi. Az egyiptomi börtönből a fáraó kormányzójává lesz, mert Istennek terve van vele. Nem csak a saját korában, a testvérei életében, vagy a zsidóság történelmében. Teológusok szerint ui. József Krisztus előképe- akivel rosszat terveznek, de Isten a rosszat jóra fordítja.

A rossz tervet Isten jó akarata/ terve megsemmisíti!

Ahogyan Luther életében látjuk. A wormsi birodalmi gyűlést követően nem vonja vissza tanait, nem tagadja meg könyveit, nem húzódik meg csendesen, hanem kiáll Isten igéje mellett, aminek a foglya lelkiismerete. Ezért az az ítélet született, hogy bárki szavadon megölheti, büntetés nélkül. Bölcs Frigyes pedig a Wittenbergbe vezető úton saját katonáit küldi elé, hogy vigyék Wartburgba, rablást színlelve. Az akkori befolyásosok, egyházi és világi vezetők rosszat terveztek- de a wartburgi hónapok alatt Luther lázasan dolgozott és így német nyelven, népe saját nyelvén lett olvasható a Biblia. Kényszerszünet jött, de áldás fakadt belőle, hogy az egyszerű emberek is értsék a Isten szavát. A Szentírás nyelvezete legyen olyan, mint az anya óvó karja…. A rossz terv ellenére  Németországban terjedni kezdett az ige- melyben az emberek megismerhették Krisztust magát, aki szívhez szólóan beszél és cselekszik az emberrel, bűnök bocsánatát hozva. A rossz tervet Isten jó akarata/ terve megsemmisíti!

De láthatjuk azt is, ahogyan ezt egy kedves albán lány élettörténetét megfigyeljük, akit Agnes Gonxha Bojaxhiunak hívtak.  A kommunista Albániában a Bibliaolvasás tiltott dolog volt. És ez a lány lesz a későbbi Teréz anya… Aki szívhez szólóan szólja Krisztust, és irgalmas cselekedeteit viszi a nyomorgó, szeméttelepeken lakó kalkuttai szegények közé! Hirdeti szavaival, imáival és egész életével, hogy Isten Krisztusban mindenki számára elérhető és üdvöt hoz a világba.  Egy rendszer egy ország kiirtotta volna a keresztény hitet, s egy közülük való lány az egész világon ismertté lesz, Nobel békedíjat kap, mert Krisztus szolgálólányaként élte életét! A rossz tervet Isten jó akarata/ terve megsemmisíti.

De így történt ez máshol, napjainkban is, egy fiatalemberrel, akit Nick Vujicicnek hívnak. Amikor megszületett, az édesapja csak azt látta, nincs karja a gyermekének. Majd elnyelte a föld, úgy érezte forog körülötte a világ, azt akarta, ne lássa meg a picit a felesége. A szülészorvos viszont mondott még valamit: a kisfiúnak lábai sincsenek… Számos hónap telt el, mire a szülők, az édesanya képes volt érte hálát adni és hinni, Istennek az ő gyermekével is terve van, sőt az ő emberi torzónak kinéző kisfia is kedves teremtménye az Úrnak. Rengeteget imádkoztak értük és velük, és ők maguk is gyermekükért. Nick 15 évesen megtért és személyesen is képes volt vallani: Isten képes a rosszat jóra fordítani. S az életünk ajándéka nem az egészséges testben van, hanem az egészséges lélekben, ami bűneink bocsánatából ered, hogy hiszünk az Úr Jézus Krisztusban. – S vajon hol találta meg helyét és szolgálatát a világban? Több millió embernek beszélt már hitéről, arról, hogy Krisztus nélkül az egésznek látszó ember elveszett. Boldogan, mosolyogva, humorosan és tiszta szívből prédikálja Krisztust, egy olyan valaki, aki csak test, aki először szánalmat ébreszt bennünk. S ha végighallgatjuk, megszégyenülten állunk panaszaink, keményszívűségünk, gyenge imaéletünk miatt… Ő szívhez szólóan beszél, és ráébreszt bennünket, hogy Isten terve az igazi életmentő szeretet.

Karinthy Frigyest megrágalmazta valaki, akit barátjának tartott, akinek a barátságában őszintén és komolyan hitt. Hogy mit tett a magyar humor nagyágyúja mérgében? Természetesen valami nagyon “karinthysat”.

A hírt a kávéházban tudta meg Karinthy Frigyes. Fejébe szökött a vér, felugrott, kirohant, s megfogadta, hogy megkeresi és véresre veri a gyalázatos frátert.

Eltelt egy óra – az asztaltársaság tagjai meglepődve látták, hogy Karinthy higgadtan, csendesen visszajött.

- Megtaláltad? – kérdezte tőle egyikük.

- Meg – válaszolta derűsen.

- És?

- Elmondom. Odarohantam a lakására, kinyitottam a kaput, éppen jött le a lépcsőn. Összefutottunk, hirtelen szemben találta magát velem. Meglátott, lángvörös lett, aztán falfehér. A szemehéja idegesen remegett. Üvöltött belőle a bűntudat. És nyűszített belőle a félelem, hogy most megtorlom a hitványságát. Reszketett, mint a nyárfalevél…

- Mire te? – sürgették hárman is türelmetlenül.

- Mire én azt mondtam neki: mit félsz, te marha, nem vagyunk az erdőben…! Aztán megcsókoltam – fejezte be Karinthy kissé zavartan. – Nem bírok senkit szégyenletes helyzetben látni. Ki kellett belőle valahogyan segítenem…

Ki hell valahogyan segíteni a testvéreimet- mondhatná József.

Ki kell segítenem Jézusunk igéjét nélkülözőket!- mondhatná Luther

Ki kell valahogyan segíteni a más vallású, isteneik haragjától félő, nyomorult embereket- mondhatná Terét anya.

Ki kell valahogyan segítenem a lelki nyomorékokat, Krisztus nélkül élőket- mondhatja Nick Vujicic.

Ki kell segítenem őket- mondja a mi Urunk.-  Az Ő igéjében a megbocsátó, irgalmas, szívhez szóló Urat találjuk, aki ma is bűneink bocsánatát hozza, adja kínálja! Aki a kereszten értünk imádkozott: Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.